Az ENSZ szerint ez vár a világ élelmiszerpiacára

Ukrajna orosz inváziója hamarosan évekig tartó globális élelmiszerválságot okozhat – figyelmeztetett az ENSZ.

Antonio Guterres főtitkár szerint a háború miatt emelkedő árak növelték a szegényebb nemzetek élelmezés-bizonytalanságát.

Egyes országok hosszú távú éhínségekkel nézhetnek szembe, ha Ukrajna exportja nem áll vissza a háború előtti szintre – tette hozzá.

A konfliktus megszakította az ellátást Ukrajna kikötőiből, amelyek egykor hatalmas mennyiségű étolajat, valamint gabonaféléket, például kukoricát és búzát exportáltak.

Ez csökkentette a globális kínálatot, az alternatívák ára pedig megugrott. Az ENSZ szerint a világban az élelmiszerárak csaknem 30 százalékkal magasabbak, mint az előző év azonos időszakában.

Guterres szerdán New Yorkban kijelentette, hogy a konfliktus – az éghajlatváltozás és a világjárvány hatásaival együtt – „azzal fenyeget, hogy emberek tízmillióit sodorja élelmezéshiányba, majd alultápláltságba, tömeges éhínségbe és végül éhhalálba”.

“Jelenleg van elég élelmiszer a világunkban, ha együtt cselekszünk. De ha nem oldjuk meg ezt a problémát ma, a következő hónapokban a globális élelmiszerhiány kísértetével kell szembenéznünk” – tette hozzá.

Arra figyelmeztetett, hogy a válság egyetlen hatékony megoldása az ukrajnai élelmiszer-termelés, valamint az Oroszország és Fehéroroszország által gyártott műtrágya visszaintegrálása a globális piacra.

Guterres azt is elmondta, hogy “intenzív kapcsolatban” van Oroszországgal és Ukrajnával, valamint az Egyesült Államokkal és az EU-val annak érdekében, hogy az élelmiszerexportot a normális szintre állítsák vissza.

“Az összetett biztonsági, gazdasági és pénzügyi következmények minden oldalról jóindulatot követelnek” – mondta.

Hozzászólásai ugyanazon a napon érkeztek, amikor a Világbank 12 milliárd dollár értékű extra finanszírozást jelentett be az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának kezelésére irányuló projektekre.

Ezzel a lépéssel az ilyen műveletekre rendelkezésre álló teljes összeg több mint 30 milliárd dollár lesz a következő 15 hónapban.

Oroszország és Ukrajna termeli a világ búzakészletének 30 százalékát. A háború előtt Ukrajnát a világ kenyérkosarának tekintették, kikötőin keresztül havonta 4,5 millió tonna mezőgazdasági terméket exportálnak.

De amióta Oroszország februárban elindította invázióját, az export összeomlott és az árak az egekbe szöktek. Majd még tovább emelkedtek, miután a világ második legnagyobb gabonatermelője, India szombaton betiltotta a búzaexportot.

Az ENSZ szerint jelenleg körülbelül 20 millió tonna gabona ragadt Ukrajnában az előző betakarításból, ami ha piacra kerül, enyhítheti az ellátási nehézségeket.

Miközben már az invázió előtt is nőtt az élelmezés-bizonytalansággal küzdők száma, Annalena Baerbock német külügyminiszter szerdán a nehéz helyzet tovább rontásával vádolta Moszkvát.

“Oroszország gabonaháborút indított és globális élelmiszerválságot szított” – mondta Baerbock.

“Ezt olyan időszakban teszi, amikor már most milliókat fenyeget az éhezés, különösen a Közel-Keleten és Afrikában.”

Közben Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy a világ “korunk legnagyobb globális élelmezésbiztonsági válságával” néz szembe, amelynek súlyosbodásáért Vlagyimir Putyin orosz elnök és az általa indított háború a felelős.